Szép tavaszi napnak indult 2008.április 1. Boldogan indultam meg az iskolába irodalomfaktra,mint mindig,most is ahogy kiléptem a házból,bekapcsoltam az ipodomat,hogy a zene által teljesen felébredjek és friss legyek.Számomra egy kis séta mindig a gondolatokról szól,zenét hallgatva közlekedni az emberek között,olyan mintha láthatatlan lennél, csak mész,figyeled mi van körülötted,végiggondolod a kisebb nagyobb gondjaidat,vagy éppen csak élvezed,hogy a zene annyira egybecseng a hangulatoddal,hogy már-már táncra perdülnél.
   Szóval ez a nap se különbözött a többitől,bennem eleinte nem is tudatosult ,hogy ápr.1. azaz bolondok napja van.Beértem az osztályba, ahol elég fura látvány tárult a szemem elé. A terem közepén ember körvonala volt felrajzolva a padlóra,és ezt bekerítették egy kékingekből készült kötélből. Persze a hülyének is leesett,hogy egy bűntény színhelyét próbálják több ,inkább kevesebb sikerrel illusztrálni. Hogy mi volt a poén lényege,ne kérdezzétek, máig se tudom, hol volt a csattanó,bejött a tanár,egy jót mosolygott rajta,de kb. ennyi.
Elkezdődött az óra,nagyjából mindenki figyelt,amíg Ádám nem kérte a segítségemet valamiben.Megfogta a kékingkötelet,és odavitte az ablakhoz.Mondta ,hogy kössem a végét az ablak előtt található pad karfájára.(ez nem iskolapad,hanem a szó szoros értelméen ülőalkalmatosság)Én meg is tettem,ő pedig kilógatta a másik végét az ablakon. Én is lekukkantottam, hogy hogy is mutat,elég muris volt,teljesen Szökés hangulatot keltett.
    Nem is foglalkoztam tovább ezzel, volt nekem jobb dolgom is, gondoltam,biztos leszedik fakt után. Mondanom sem kell,hogy tévedtem.
    A negyedik óra után talán, bcsöngetés eléőtt egy két perccel feltűnt ,hogy elég sokan vannak az ablaknál. Odamentem és kinéztem. Lent egy 30-40 fős alsósokból álló társaság állt,és nézték a kötelet. Egy kisfiú vette a bátorságot,hogy felmásszon az egyik terem ablakpárkányára, el akarta érni akötelet,és le akarta rántani. Én és Csabi próbáltuk fentről elküldeni a gyerekeket,hogy hagyják békén,mert felhúzzuk a kötelet. És ekkor egy félelmetes sikolyt hallottunk az épület túloldaláról. Rögtön felismertük,hogy nem lehet más,mint H.Tóth Marika néni, volt matematika tanárunk. Csabával ijettünkben otthagytuk a gyerekeket is ,meg az osztályt is,és futólépésben elindultunk a másik irányba. Újabb idegbeteg sikoly a hátunk mögött,ekkor megtorpantunk,és jobbnak láttunk,ha szembenézünk az Elkerülhetetlennel...
   A nő remegett,és úgy üvöltött velünk,a Csaba arcát felismerte az ablakban,engem meg láott,hogy elég sietve távoztam a tett helyszínéről. Megfogta a kötelet,és vörösödő fejjel még egy utolsó pillantást vetett ránk,majd távozott. Az énekóra elején betoppant az igazgató,kezében a kékingekkel, és első kérdése az volt,hogy ki csinálta. Mivel én ott voltam a Csabával,és segítettem az Ádámnak felkötni azt a szart,természetesen felálltam. Rajtam kívül még ott volt Csabesz:D ,Gumy(ádám),Mutu,Lexi,Bridzsit. Következő szünetben ott találtuk magunkat az igazgatói irodában.
   Másodszorra voltam ott,akkor persze nem ilyen okból kifolyólag.Felsorakoztunk, és szépen sorjában elmeséltük,ki miben és hogy vett részt.Lexi és Bridzsit feleltek a "kötél" előállításáért,tőlük származott az ötlet csírája,hogy kékingekből gyorsan és egyszerűen egy pompás kis szalagot kaphatnánk,amivel a "bűntény" színhelyét elkeríthetnénk.
   Az Ádám elmondta,hogy ő kötötte ki,de dierkt kivettek a Mátéval néhány inget,nehogy valaki is elérje a belső udvarról. Én elmondtam,hogy az Ádám hívott hogy segítseg,hát segítettem,nem vagyok hülye,láttam hogy kilógatja,de foggalmam sem volt róla,hogy egész nap kint lesz,arról meg végképp nem,hogy majd lesz aki megpróbál rajta felmászni,vagy csak elkapni.Csaba volt az,aki igazából tényleg nem csinált semmit azon kívül,hogy rosszkor rossz helyen volt. Ha nem áll az ablakban,nem büszkélkedhetne egy intővel.
   Amíg mi meséltünk,betoppannt Marika néni,Eszter néni rögtön hellyel kínálta,nehogy összeessen szegény a megrászkódtatásoktól. Ő elmeséle,hogy kinézett az ablakon,és félelmetes látvány tárult a szeme elé.Egy kisfiú egy kékingekből font kötélen próbál felmászni egy ablakpárkányon ülve.(Igazából a gyerek épp hogy elérte a kötelet,esze ágában sem volt rajta felmászni,le akarta tépni.)Majd minket látott,hogy mi ott vagyunk az ablakban,bár azt nem tudta,miért,mert nem hallot minket,éééééés esetleeeeeeeeeeeeeg a jószándék vezérelt minket,hogy mentsük ami menthető,és elküldjük onnan a gyerekeket. (Természetesen az volt a célom,hogy lehetőleg csoportos öngyilkosságot kövessen el egy alsós osztály,mer hát mégis április1. van,és a gyerekeket se szeretem...Bár van két hugom,sosem szoktam értük aggódni,nem is ismerem ezt a fogalmat,és különös élvezettel tölt el egy baleset látványa.)
   Ezek után jötta bűneink felsorolása. Először is,nm gondoltuk végig,hogy mit csinálunk,egyáltalán hogy juthatott ilyen az eszünkbe,és mér nem gondoltunk arra,hogy a belső udvaron kisgyerekek vannak.(Megjegyzem,10 percen keresztül egy 30 fős gyerekekből álló csoport kiabált és üvöltözött az ablak alatt,de a felügyelőtanárok valahogy eltűntek az udvarról.Nembaj,a kicsikért IS mi vagyunk a felelősek,ezt tudhatnánk...vagy nem?)
  A másik...meggyaláztuk az iskolát,a kékinget,mindent...Ez az igazgatónő szavaival élve,olyan mintha  magyar zászlókat akasztottunk volna ki.(Dehát azért van:S)Ez a kéking kérdés már nagyon régóta nem hagyja nyugodni a diákokat,bár nekünk a meggyalázása eszünkbe se jutott,az a vicc,hogy ha összefirkálod a kékingedet,egy szót nem szólnak,ha felveszed a büdös kékinget,ami le van hányva 10szer,ötször rádőlt a kakaó,és azzal törölték fel a padlót az osztálytársaid,az nem baj.A lényeg,hogy rajtad legyen. Nem baj,ha olyan vagy benne,mint egy csöves,a lényeg hogy hordjad.Meglátásom szerint,ha valami hosszú évek óta nem működik,azt nem érdemes eröltetni.Persze,minden ember kibírja,ha ráeröltetnek egy ruhadarabot,akár 12 évig is tűrjük,és igen,máshol sokkal rosszabb a helyzet(egyenszoknya,egyening...),de ha nem szeretik,ha minden alkalmat megragadják a diákok,hogy ne keljen hordani,ha számukra nem jelent semmit,akkor miért van? Na mind1.
   Végül egy igazgatóival elengedtek minket.A vicc az volt,hogy akik még tudtak róla,tanárok,nem fújták fel a dolgot,nem csináltak belőle ügyet,felfogták hogy nem akartunk rosszat,és eszünkbe se jutott életveszélybe sodorni egy hülye kiskölköt. Elismerem,hogy maga az ötlet tényleg hülyeség volt,a kötél azér van,hogy felmászanak rajta,és egy kisgyereket sokkal jobban érdekel,mint mondjuk minket.De rájuk pl,mér nem figyelt senki?Az miért a mi dolgunk?
   Mivel a tanulmányi eredményeinket nem befolyásolja a dolog,nem tanusítok túl nagy dolgot neki,de le vontam a tanulságot.SOHA de SOHA ne lógass ki kékingekből font kötelet az ÉZI ablakán.Kerüld el az összes alsós gyereket,lehetőleg a 2m távolság legyen meg,mert még ha 50nel neked jön a folyosón,téged vonnak felelőségre. Ha látod,hogy valaki megpróbál fölmászni egy ilyen kötélen,ne mond neki,hogy ne tegye,sőt, fuss el,mert még észrevesznek,és te kapod a büntetést. Igazából a legjobb,ha április 1. be se mész az iskolába,hogy elkerüld az efféle balhékat.
Ez még nem minden...mert a nap felénél járunk,és a folytatás hasonlóan abszurd és őrült!