start again

start again

Bret Easton Ellis:Holdpark

2008. május 28. - nyuszóka

   Gondolom mindenki hallott már az Amerikaiy Psycho-ról.A világ egyik legjobb ugyanakkor legborzasztóbb társadalom kritikájáról van szó,amit az író egy szadista rémtörténetbe szőtt bele.Kevesen értették meg a könyv valódi mondanivalóját,ám a botrány által még híresebbé,pontosabban hirhettebbé vált a regény,és az írója.A könyv durván felvázolva egy fiatal férfiról(patrick bateman) szól,látszólag sikeres,gazdag,rengeteg barátja van,és sok-sok nő veszi körül,de ez mind csak a külcsin.A valóság,hogy a férfi,egy brutális perverz gyilkos,akinek élvezetet csak a szex és a szadizmus okoz.A kettőt összerakva elég csnya dolgok születnek,szóval azoknak ajánlom,akik anélkül el tudnák olvasni a durvább részeket,hogy vizuálisan felfognák.De én nem erről a könyvről akartam beszélni.

A Holdpark kicsit olyan mint egy kész átverés show.Amíg olvasod,végig azon töröd a fejed,hogy az író tényleg megbolondult,és ez egy önéletrajz,vagy egy újabb fricska nekünk,halandóknak:) A regény az író életére épül,ez tény és való.Ő a főszereplő,mint Bret Easton Ellis,az író,aki megírta a történelem legbrutálisabb könyvét,aki fiatal korában a balhékról és a drogproblémáiról volt híres.De eljut egy pontig,mikor már a töménytelen mennyiségű kokaintól és herointól a legegyszerűbb dolgokra is képtelen,és szinte már csak vegetál.Úgy dönt,új életet kezd,vagy legalábbis megpróbálja a régit helyre hozni.Összeházasodik a régi nagy szerelmével(Jayne),akitől még a káosz korszakában született egy gyereke(Robby),de akkor még nem vágyott az apaságra.A nőnek egy másik gyereke is születik(Sarah),egy kislány,de a nő újra egyedül marad.Szóval összeköltözik a nővel,és a két gyerekével,és innentől kezdődnek a gondok.Bret munkát kap egy egyetemen,ami egész jól megy neki,viszonylag tiszta,semmi drog,vagy alkohol,és látszólag minden tökéletes.Ám egyre többször tűnik fel a színen egy férfi,aki kisértetiesen hasonlít rémtörténetének főhősére,Patrick Bateman-re.Az új élet kezdete is már sántít,ugyanis egy fergeteges halloween partyval kezd,ami persze kokainozásba és ivászatba torkollik,meg ugye a hallucinációkba...vagy mégsem?Az író egyre többször hiszi önmagát is őrültnek,de rájön,hogy még sem az elméje játszik vele,ez annál sokkal több.Feltűnik egy sorozat gyilkos,aki az A.P-ban elkövetett gyilkosságokat "játsza újra".Ráadásul furcsa e-amil üzeneteket kap egy banktól,amin apját látja halála előtti utolsó órákban.Feltűnik az író apakomplexusa,a zűrös családi élete,és ennek hatásai.Feleségével is egyre rosszabb a kapcsolata,a fiához pedig képtelen közeledni.Eközben a városkában ahol lakik egyre több fiatal fiú tűnik el,és a saját fia élete is veszélybe kerül.Itt jön rá,hogy a dolgok mögött összefüggés van,és ha valaki megállíthatja azt a szörnyűséget,ami bekövetkezhet,az csakis ő lehet...Hát ennyit a könyvről,hadd mutassak meg egy kis részletet

"...Kimball megköszörülte a torkát.Átfutott egy lapot a jegyzetfüzetében,majd a következő lapra fordított,és azt is átfutotta.-Egy bizonyos Mr.Robert Rabint június elsején öltek meg a Commonwealth Avenue-n,este körülbelül féltízkor.Sétálni vitte ki a kutyáját,és az utcán támadták meg , összevissza szurkáltk a felső testét, és elvágták a torkát.

-Jézusom!

-Nem volt indítéka a gyilkosságnak .Nem rablógyilkosság volt .Mr. Rabinnak , amennyire meg tudtuk állapítani, nem voltak ellenségei. Találomra elkövetett gyilkosság volt,Úgy gondoltuk, egyszerűen csak rossz helyen volt rossz időben. - Szünet. -De volt valami különös a bűncselekményben az elkövetés kegyetlensége és az indíték hiányát leszámítva is. - Újabb szünet. - Mr. Rabin kutyáját is megölték.

-Ez....ez is szörnyű-mondtam végül és kezdett derengeni valami.

-Egy sharpei volt - mondta.                                                                      Hallgattam, megemésztettem amit mondott. - Az...még rosszabb - mondtam halkan, és gépiesen újabb kortyot ittam.Hirtelen észrevettem , hogy nem rejtettem el a vodkásüveget. Ott állt az asztalon lecsavarva, félig üresen.

-Az Amerikai Psycho Vintage-féle kiadásban - mondta - a 164-166. oldalakon egy embert ugyanúgy gyilkolnak meg ,mint Robert Rabint.                                                        Kimball folytatta. - Az az ember az ön könyvében szintén egy kutyát sétálgatott.                                                                                           Mindketten nagy levegőt vettünk, tudva, mi következik.

-Az is egy sharpei volt."

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ikata.blog.hu/api/trackback/id/tr26492469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dp · http://vakum.hu 2008.06.16. 13:34:03

a könyv tényleg nagyon durva;, megdöbbentő, kétségbeejtő, félelmetes és találóan önirónikus. ajánlom én is mindenki figyelmébe.
Mikor adod már kölcsön a mááásikat???

nyuszóka 2008.06.18. 08:53:03

ugyeugye...én megmondtam!!
hát basszus,szólj előtte,tudod,hogy a fejemet is elhagyom naponta többször...:)
süti beállítások módosítása